2023.11.28. 13:13

Általános iskolai érzékenyítést tartottunk Salgótarjánban

A SINOSZ Nógrád Megyei Szervezete a salgótarjáni Arany János Tagiskolában tartott szakmai érzékenyítést

A SINOSZ egyik fő szakmai célja az általános iskoláskorú gyermekek szemléleletformálása, szakmai érzékenyítő foglalkozás keretében.

A tapasztalat is azt mutatja, hogy az érzékenyítés alkalmával, ebben a korban sokkal befogadóbbak, nyitottabbak a gyermekek az elfogadásra, és sokszor, mint emberekre kíváncsiak ránk, nem mint az előadókra.

2023. november 16-án a Salgótarjáni Általános Iskola Arany János Tagiskolájában tartottunk érzékenyítést, mintegy 5 osztályban, alsó és felső tagozatosoknak is, így szerepe volt az életkor-specifikus módszertannak is, a kérdéseket másképpen kellett megközelíteni a kisebbeknél, vagy éppen a legnagyobbaknál. Ami különösen pozitív tapasztalat volt, hogy mindegyik osztályban sok olyan tanuló volt, akik már találkoztak hallássérült (siket) személlyel, vagy éppen a családjukban, hozzájuk közel állók körében van érintett személy.

Bár a hallássérültekkel való helyes kommunikáció ismertetése egyébként is kiemelt fontosságú a szervezet tevékenységeiben, most – a járvány utáni megváltozott körülmények miatt – még nagyobb hangsúlyt kell erre fektetni. Az általános iskolai érzékenyítés során mindig elhangzanak hasznos tippek, hogyan, miképpen tudjuk a kommunikációt elősegíteni egy hallássérült személlyel – a maszkhasználattól függetlenül is mindig újabb kérdések merülnek fel, bár jelenleg a maszk viselése nem kötelező, de vannak, akik szabad döntésük alapján továbbra is hordják.

A diákokkal szituációs feladatokat játszottunk el, hogy miképpen is lehet a siket és nagyothalló személyekkel felvenni a kapcsolatot, ha szeretnénk őket megszólítani, pl. kézjelzéssel, különböző jelzőrendszerekkel (csengő, fény, babasírásjelző), a váll óvatos megérintésével, vagy éppen a lámpa felkapcsolásával, jobb híján papírgalacsinnal való megdobással. Kerülni kell a hirtelen és szélsőséges magatartási formákat, pl. a maximális hangerővel való ordibálást vagy a hátulról való megijesztést.

Ugyanakkor kiemelten fontos a szemkontaktus, a megfelelő fényviszonyok, az artikuláció (se nem túl gyorsan, se nem túl gyorsan), a különböző gesztikulációk, a szájról olvasás és a megfelelő távolság tartása is. Utóbbi a jelenlegi helyzetben nehezebb lehet, főleg a maszkviseléssel együtt, ugyanis a szájról olvasás kiemelt jelentőségű a legtöbb hallássérült személynél. Ezért a biztonsági intézkedések előírásait követve érdemesebb messzebb állni az illetőtől, de a szemkontaktust ugyanúgy tartva.
A legideálisabb segítség az átlátszó vagy más néven ablakos maszk, azok közül is olyan, amely még nem is párásodik, de ez még kevéssé elterjedt. Nyilvánvalóan a legnagyobb segítség, ha a másik fél ismeri a jelnyelvet, illetve az egyébként is használt csevegő felületeken az írásos kommunikáció szintén megoldható, továbbá a webkamerán keresztül való érintkezés nemcsak kényelmes, de használatakor még a fizikai távolságot sem kell tartani. A papírra való leírás kissé időigényesebb, de a félreértések elkerülése végett biztonságosabb.

Elterjedtek a plexiüveg falak, ezek előnye, hogy általában teljesen átlátszóak. Így a megfelelő távolságot tartva a plexifalon keresztül még megoldható lehet az is, hogy arra az időre, amikor kommunikálunk, a maszkot kissé lejjebb lehetne húzni a szánkról. Ha vásárolni vagy ügyet intézni megyünk, érdemes egy kisebb papírra felírni, hogy mit szeretnénk kérni/kérdezni, mert sok helyen az eladóknak még a plexifal mögött sem szabad maszk nélkül lenniük. Az ordibálás, a hangerő emelése, az arcunkba „hajolás” teljesen értelmetlen, még nagyothalló személyek esetében is, hiszen a maszkon keresztül nem biztos, hogy ezzel jobban fogja érteni az illető a beszédet. Hallani és megérteni a beszédet két különböző dolog!
Sokat segít a bólintás, vagy a fej nemleges megrázása, de ezek csak eldöntendő kérdéseknél jöhetnek szóba. Az írásos kommunikáció hatékony lehet, bár lassúbb, és a higiéniai szabályok betartását is megköveteli. Nem mindenhol vannak feliratok, táblák vagy piktogramok, pedig ezek is nagyon sokat segítenek a tájékozódásban. A hallókészülékek szintén segítenek, de csodára nem képesek, a hallást és a beszédértést javítják, egyéntől függően különböző hatékonysággal.

Az élő jelnyelvi tolmácsolás háttérbe szorulhat ilyenkor, ezért különösen javasolt a SINOSZ KONTAKT Tolmácsszolgáltatás használata, amelynek működését szintén ismertettük. A Skype-on és az egyéb videóhívással rendelkező felületen (MSN) való kommunikáció hasonlóan hatékony lehet, ugyanis írásos és videós formában is működik.

Emellett természetesen beszéltünk arról is, hogy a mindennapi élet során milyen akadálymentesítő eszközök léteznek a hallássérült emberek számára, szó esett TV-feliratozásról vagy a tévében megjelenő jelnyelvi tolmácsolásról, a babasírásjelző készülékről, az indukciós hurokról, a hallókészülékről, a különféle jelzőrendszerek használatáról (ébresztő, kapucsengő-jelző, okosóra) és a modernebb világban már az internet, az applikációk elterjedése is sokat segít (pl. veszélyhelyzet esetén).

A táblára külön felírtuk, hogy mely kifejezések használata helyes vagy helytelen a hallássérültek világában. Elmagyaráztuk, hogy a „süket”, a „néma”, illetve az ehhez hasonló kifejezések miért nem helytállóak nyelvtani szempontból, ugyanakkor sértőek is.

Természetesen pár jelet is megtanítottunk a diákoknak, illetve beszéltünk arról is, hogy a magyar jelnyelv egy természetes, önálló, saját nyelvtannal rendelkező, mára már államilag is elismert nyelv, amelyből nyelvvizsgát is lehet tenni. A világon mindenhol elterjedt, ugyanakkor minden országnak megvan a saját jelnyelve, és azon belül a különböző dialektusai is. Magyarországon hét siketiskola működik jelenleg (Budapesten, Vácott, Debrecenben, Szegeden, Kaposváron, Sopronban és Egerben).

Majd pár jelet megtanítottunk a diákoknak, amelyek főleg az iskolával kapcsolatosak (pl. kedvenc tantárgy mutatása). Ezt követően szituációs feladatok vagy szájról olvasási gyakorlatok kaptak helyet.

Az érzékenyítő órákat kötetlen kérdés-válasz rész zárta. A diákokat főleg a mindennapi élet nehézségei, a családon belüli kommunikáció érdekelte, főleg abban az esetben, ahol siket és halló családtagok is vannak

A hallássérült emberek mindennapi életéről is beszéltünk. A mai napig az egyik legerősebb téveszme, hogy a siket személyek nem vezethetnek autót, nem szerezhetnek jogosítványt. A hallássérültség önmagában véve nem jár együtt más fogyatékosságokkal, ezért a hallási akadályokat leszámítva a hallássérült emberek is teljes életet élhetnek.

Külön köszönet illeti Vig Éva  jelnyelvi tolmácsot, aki aktívan részt vett az akadálymentesítésben.

 

Juhász Renáta, Márton Márk közösségi animátorok

Támogatóink

Lépj velünk kapcsolatba!

SINOSZ Országos Központ

1068 Budapest, Benczúr utca 21.

Telefonszám: +36 1 351 04 34

Itt is találkozhatunk: