2023.09.08. 08:44

Időszaki kiállításokon vettünk részt Győrben Sopronból

A SINOSZ Soproni Helyi Szervezet tagjai betekintést kaptak két eltérő világba a győri időszaki tárlatokon.

A SINOSZ Soproni Helyi Szervezete szervezésében két időszaki kiállításon jártak a tagjaink 2023. augusztus 22-én, kedden délután.

A programra előzetesen 10 fő jelentkezett, akik a megbeszélt időpontra és helyre érkeztek. Az Esterházy-palota első emeletén megtekintettük a Cowboyok és indiánok – Legendás vadnyugat című kiállítást, melyre jelnyelven akadálymentesített tárlatvezetést kaptunk. Győrben az időszaki kiállítás hamarosan, szeptember 3-án bezár, ezért a szervezetünk kapott az alkalmon, és megszervezte a csoportos látogatást.

Nagy János tárlatvezető Bimbi Fruzsina jelnyelvi tolmácsolásában ismertette velünk az egykori cowboyok és indiánok világát. Elmondta, hogy Oklahomából a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, majd Győrbe érkeztek az egykori cowboyok ruhái és használati tárgyai. A tárlatvezető azzal kezdte a mondanivalóját, hogy a 40 év feletti korosztály, mint például mi, jobban ismerjük ezt az amerikai vadnyugati világot a filmekből és a könyvekből. A fiatalabb korosztályt sajnos nem érdekli, ők már más filmeken nőttek fel.
Kik voltak a cowboyok és az indiánok? Erről is tartott egy kiselőadást a szakember. A cowboy szó tehenészfiút, marhapásztort jelent. 1865. év körül Észak-Amerikában élelemválság volt, a déli vidékekről marhapásztorok hajtották a csordákat a többi területre. Texasban és a Nagy-síkságon a marhatartás jelentős fejlődésnek indult. A szállítmányok célba érését általában banditák és ellenséges indiánok akadályozták. Az indiánok az amerikai bennszülött népek és a terület őslakói voltak.
A tárlatvezető bemutatta a használati tárgyakon és a ruhákon keresztül a cowboyok és indiánok embert próbáló világát, valamint az ezzel kapcsolatosan megjelent filmkultúrát és könyvirodalmat, pl.: a westernfilmeket, ponyvaregényeket, szórakoztató könyveket. Ezek a következő ruhák és használati tárgyak voltak az amerikai vadnyugati múzeumban, melyeket áthoztak hazánkba: cowboyok által viselt kalapok, ingek, nadrágok, csizmák, nyergek, sarkantyúk, kengyelek, valamint seriffcsillagok is. Ismertette velünk a cowboyok mindennapjait, szokásait, fegyvereit is.
Karl Mayról, a híres indiánkönyvek német származású szerzőjéről megtudtuk, hogy órát lopott és emiatt börtönben írta meg az indián történeteket. Ismertté vált például Winnetou és Old Shatterhand alakja a könyvekben és a filmekben is. A Vadnyugat hőséről, Buffalo Billről is szó volt, aki a régi amerikai vadnyugat leghíresebb és legszínesebb figurája volt. Cirkuszművész, színész, író és katonatiszt is volt. Bud Spencerről és Terence Hillről, a westernfilmekből ismert híres színészpárosról is szó esett. Ők az ún. spagettiwestern világába tartoznak, mert Európában ez elterjedt műfaj volt az olasz westernfilmeknek köszönhetően. Olaszok és spanyolok is játszottak a spagettiwestern filmekben. Az amerikaiak gúnynevet adtak a westernfilmjeikre, nemtetszésüket fejezték ki ezzel, amikor az olasz filmekben a cselekmény idejét kitolták abba a korba, amikor az amerikai vadnyugat már hanyatlóban volt, hiszen a filmekben az olaszok már modernebb fegyvereket használtak. A filmtörténelemben világhírű lett a Volt egyszer egy Vadnyugat c. film is.
A tárlatvezető a cowboyt és a magyar gulyást is összehasonlította az öltözékükön keresztül. A nagykabátos betyár, ha lánynézőben volt, akkor a látogatás végén a kabátját vagy otthagyta, vagy vitte magával. Ha otthagyta, a kapun kívül felakasztotta, akkor az azt jelentette, hogy visszajön. Ebből lehetett következtetni, hogy tetszik neki a lány vagy sem. A „levetette a szőrét” szólás terjedt el akkori Magyarországon. A Hortobágyon és máshol is, a paraszti világban szarvasmarhákat, lovakat, teheneket stb. tereltek, ezért a pásztoroknak más ruhájuk és lábbelijük volt, más életforma jellemezte őket, mint a többi embert.
A kiállításnak győri vonzata is volt, mert Győrben az etnológus, természettudós Xantus Jánosról nevezték el az állatkertet, valamint ebben a győri múzeumban őriznek egy Henry-féle karabélyt, melyet Xantus Jánosnak tulajdonítanak. Xantus János az 48/49-es szabadságharc után Londonból pár dollárral a zsebében áthajózott az Újvilágba. Ott indiánokkal találkozott. Etnológiai anyagot gyűjtögetett a Néprajzi Múzeum számára. Kalandos útikönyveket, ismeretterjesztő írásokat közölt le, és emlékiratai Karl May műveinek egyik forrásául szolgálhattak, ezért May róla mintázhatta Old Shatterhand alakját. A Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója is volt. Nagy utazásairól és kalandjairól rajzolt, festett is, hogy megörökítse emlékeit az utókor számára.
Az indiánoknál bemutatásra kerültek a sípok, a kések, a fegyverek és a mokaszinok. Az utóbbi szó az indián cipőket jelenti, melyek szarvasbőrből vagy puha szőrből készültek. A kalauzunk érdekességet fűzött hozzá nekünk: az amerikai vadnyugati világban a mokaszin nyoma alapján meg lehetett állapítani, hogy ellenség járt-e ezen a területen, hiszen a mokaszinoknak sokféle formája van, a különböző indián törzseknek más-más, kissé eltérő lábbelije volt.

Befejeződött a tárlatvezetés, megköszöntük Nagy Jánosnak a munkáját, tehát elköszöntünk tőle, utána a többiek visszamentek körülnézni és fényképeket készítettek maguknak, majd együtt lementünk a földszintre, ahol a Petőfi és kortársai Győrben című kiállításon vettünk részt, melyet tárlatvezetés és tolmácsolás nélkül, önállóan tekintettünk meg. A tárlat a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor emlékére készült, segít megerősíteni a győri szálakat, melyek hozzá fűződnek. A kiállítótérben az első magyar nyelvű, vidéken megjelent országos lapban, a győri Hazánk című folyóiratban megjelent verseivel találkoztunk. Petőfi Győrben is élt és sokszor visszajárt a városunkba, jelentős irodalomtörténeti alakokkal tartotta a kapcsolatot, pl.: Dr. Kovács Pál főszerkesztővel, Arany Jánossal, Czuczor Gergellyel, Rónay Jácinttal és másokkal is. A győri újság fontos kiadvány volt, melyben az 1848/49-es szabadságharc idején kialakult reformkori követeléseket is közölték. A virtuális és az interaktív eszközök segítségével megismerkedtünk a Pilvax Kávéház környezetével, a győri Lloyd-vigadó termeivel, ahol irodalmi előadások és színielőadások is voltak, ahová a reformkor alakjai jártak.

A tagok jól érezték magukat mindkét kiállításon. A programot egy fagyival zártuk le ezen a nagyon meleg, kánikulai napon.

A program SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.

Támogatóink

Lépj velünk kapcsolatba!

SINOSZ Országos Központ

1068 Budapest, Benczúr utca 21.

Telefonszám: +36 1 351 04 34

Itt is találkozhatunk: