Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

2022. április 23-án, szombaton a Balaton-felvidék történelmi szempontból egyik legszebb helyén, Sümegen jártunk a SINOSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet szervezésében. Győrből 12 fővel vonattal vágtunk az útnak.

Horváth Ferenc megyei elnök végigkalauzolt bennünket és röviden ismertette Sümeg város nevezetességeit: Sarlós Boldogasszony Ferences kegytemplom  és kolostor, Plébániatemplom, Kisfaludy Emlékház, Püspöki Palota. Az utóbbi épületet nagyon szerettük volna megnézni, de zárt körű rendezvény miatt tárlatvezetést nem kaptunk.

A közel 7000 fő lakosú városba érkezvén először csoportosan, ingyenesen megtekintettük a Kisfaludy Sándor Emlékházat.
Ebben a házban született és hunyt el a magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor. Családja, a Csák nemzetségből leszármazott Kisfaludy család „Kisfalud” településről kapta nevét, melynek a középkortól egészen a 18. századig kizárólagos birtokosai voltak. A Kisfaludy család híres tagja Kisfaludy Sándor volt, aki több európai nyelven (német, latin, magyar) beszélt – irodalmi munkásságával az anyanyelv ápolását szolgálta. Az emlékkiállítás a költő bútoraiból, használati tárgyaiból, eszközeiből áll és a magyar irodalomban megjelent műveiből mutat egy kisebb válogatást. A költő császári katonatiszt is volt, ezért a kaszárnyaéletéből származó hobbieszközöket is bemutattak. Szegedy Rózát egy szüreti mulatságon ismerte meg, majd a romantikus levelezések és udvarlások után a felesége lett. Az emlékmúzeumban más állandó kiállítások közül Horváth Márton üvegművész tárlatát, a Sümegi fazekasság kiállítást és az Egyházművészeti gyűjteményt is láthattuk. Az üvegművész most is él, az alkotásai nagyon tetszenek. Az egyházi gyűjteményben mindenkinek feltűnt, hogy sok a szenteltvíztartó. Kiderült, hogy nemcsak a templomokba kellett, hanem régen minden lakóházban a berendezési tárgyak közé egy szenteltvíztartó is tartozott.

A múzeumlátogatás után a Sümegi Afrikáriumba vezetett az utunk, melynek a bejárata felett „Ahol Magyarország és Afrika összeér” felirat olvasható. Az épület eredetileg mozi volt, amelyben az önkormányzat 15 éves letéti szerződéssel biztosítja a lehetőséget, hogy az egyedülálló magán afrikai trófeagyűjteményt Sümegi Afrikáriumként működtesse. 10 fő feletti létszámot ért el a csoportunk, ezért a belépéskor  750 Ft-os kedvezményes jegyet vásároltunk. 4 teremben 225 db különböző trófeát lehetett látni. Az első 3 teremben az afrikai, az utolsó, 4. teremben magyar állattrófeák, kitömött állatok, állatbőrök, agyarak stb. láthatóak. Az afrikai állatok közül majom-, antilop-, tigrisfélék, elefántok, madarak, kétéltűek, orrszarvúak stb., a hazai állatok közül őzek, szarvasok, vaddisznófélék stb. példányaiból élethű preparátumokat állítottak ki.

A vár felé vezető sétánkon csatlakozott hozzánk a Győrből érkezett jelnyelvi tolmács, Bimbi Fruzsina. A sümegi várban idegenvezetést kaptunk. Az idegenvezető korhű ruhában jelent meg előttünk, a középkori vári hangulathoz illeszkedve. Színes vártörténeti ismeretekkel lettünk gazdagabbak a tolmácsolt, élvezetes idegenvezetésnek köszönhetően.
A vár közel 880 éves, 245 m magas: az 1260-as években, IV. Béla király uralkodása alatt a magasan kiemelkedő, kopár hegytetőre épült. A török megszállás idején ez volt az egyetlen vár, mely magyar irányítás alatt állt, ezért Sümeg a veszprémi püspökök első számú székhelye lett. Az idegenvezetőtől megtudhattuk, hogy a püspök nem a kolostorban, hanem a várban élt 1700-ig, amikor a sümegi lakóházak és a vár is porig égtek. A kolostor átvészelte a tüzet, ezért innen irányították az egyházmegyéket, de hosszútávon ez nem lett volna jó megoldás, mert a Püspöki Palotával való szoros kapcsolat a szigorú rendi szabályok lazulásához vezetett volna, ezért hamarosan áthelyezték az irányítást. A kolostorban a ferences szerzetesek zavartalanul éltek és ellátták a plébániai teendőikkel a lakosságot 1950-ig.
Az idegenvezető pár legendát is mesélt nekünk. A háromosztatú kővári épület az Öreg-toronyból, Kövess-bástyából és a külső magas várfalakból áll. Lovagi tornák, ügyességi vetélkedők szoktak lenni a belső udvarban. A várban a várudvart, kiállításokat, a tornyokat, a belső tereket, a borozót, a várnagyi lakosztályt, gyilokjárót  stb. láthattuk.
A várhegyről a Balaton-felvidék tanúhegyei, az Alpok vonulatai és messze nyúló szántóföldek gyönyörködtetik a szemünket. A Balaton kékeszöld tükre napos és felhőtlen időben jobban felcsillan.
A sümegi vár jelenleg állami tulajdonú műemlék, amelyet 1992 óta Papp Imre, „Sümeg vár jelenkori várkapitánya” bérel és üzemeltet.

A vár alatt, a Vársétány végén lángost ettünk. Az étkezés után Sümeg belvárosában sétát tettünk.

A gyönyörű, sárga épületű Ramassetter-házat szerettünk volna belülről megnézni, de kiderült, hogy látogatóközpontként működik, és 10 fő felett csak 750 Ft-os belépőjeggyel látogathatók a különböző kiállítások, így nem mentünk be.

A városi séta a sümegi vasútállomásnál ért véget, ahonnan hazafelé utaztunk. Az esti órákban érkeztünk meg Győrbe, és ott a vasútállomáson elbúcsúztunk egymástól. Az idő végéig kegyes volt hozzánk, mindenki jól érezte magát az egész napos programon.

A program a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.

A beszámolót írta és a fotókat válogatta: Németh Evelin megyei ügyintéző