Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

2024. október 10-én a SINOSZ SzÉP keretén belül a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fővárosi és Pest, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetek tagjaival közösen felkerekedünk, Vácra kirándultunk.

Először a Püspöki Palotát tekintettük meg. A Püspöki Palota és a hozzá kapcsolódó kert a hajdani püspökváros középpontjában, Vác belvárosában helyezkedik el. Történetének csaknem 250 éve alatt 21 püspök, illetve kormányzó lakta a palotát, amely már országos jelentőségű műemlék. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.

Bejártuk a díszlépcsőházat, gyönyörű festményeket láthattunk, köztük volt Csáky Károly Emmánuel püspökről készített festmény, amelyről jól kivehető volt rajta, hogy kisebb volt a feje, mint a teste. Ez a fajta ábrázolás oka az volt, hogy többen is festették le őt. Ezután bementünk a díszterembe, itt volt az étkezések helyszíne. A magasabb díszablakoknál pedig élőzene szólt le nekik. A tálalóhelyiséget főként úgy alakították ki a szekrényeket, hogy földrengés biztosak legyenek. A szalonokba egyedi fabútorok és székek maradtak fenn, illetve nagyon régi szőnyegek is voltak. Megtekinthettük az egykori püspöki irodát és tárgyalót is, onnan nem messze lakik a jelenlegi püspök. A könyvtárszoba gazdag régi filozófia könyvekkel van tele, ábécé sorrendben és megjelölve színes papírokkal. Itt láthattunk több antik órát is illetve egy egyedi bútor ülő garnitúra családot is ami fennmaradt a régi időkből. Az órák érdekessége, hogy elég volt évente egyszer beállítani. A palota alatt légó pincék vannak kialakítva régen itt el tudták rejteni egész Vác város lakóit. Ezután katonai bázist alakítottak ki , ahol lehallgattak mindenkit, még a püspököt is. Később pedig borospincét alakítottak ki, felette kialakítottak egy betonkádat, itt öntötték bele a bort.

Megtekintettük a Székesegyházat, ami a váci Nagyboldogasszony-székesegyház az ország negyedik legnagyobb bazilikája. Méretének és belső díszítésének köszönhetően lenyűgöző látványt nyújtott. Magyarországon egyedülálló képviselője a francia klasszicista stílusnak. 1772-ben szentelték fel, 2021-2024 között teljesen megújult. Itt forgatták az Abigél című filmet Vácott nem messze a Székesegyház mellett.

Szentháromság oszlop a piarista templommal szemben állították fel a homokkő szoborcsoportot. Az épülésnek az oka, hogy hálásak voltak a 1740-1741-es pestisjárvány megszűnéséért, és az újabb „dögvész” elkerüléséért fohászkodtak. Az alapkövet Althann Mihály Károly püspök megbízásából Kaló Ferenc általános helynök rakta le 1750-ben, a munkát több mecénás támogatta. Az alapzat háromszög alaprajza a Szentháromság dicsőségére utal, a középen ábrázolt fő témát különálló oszlopszékeken szentek és angyalok szobrai veszik körbe.

Fehérek temploma

A templom 90-es évekbeli felújítása közben a munkások egy elfalazott ajtóra s mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak, mely a templomtorony alatt fekvő nagy, boltozatos kriptába vezetett, ahol szinte a plafonig felhalmozott kétszázhatvanöt díszes koporsóra bukkantak. A koporsókban csontok helyett igen jó állapotban megmaradt, természetes úton mumifikálódott, halotti ruhába öltöztetett emberi maradványokat találtak, melyek feltárását végül a Váci egyházmegye engedélyével a helyi Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték: azóta ők őrzik a halotti rítus tárgyait, míg az emberi maradványokat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára gondozza.

Megtekintettük a Kolodko Csúzli miniszobrát, aki a főtérre lő. Innen nem messze található a Bécsi kapu. 1700-as évek végéig állott a városfal bécsi kapuja, helyét emléktábla jelöli. Ez a kaputorony a városképeken is feltűnik, monumentális intézmény volt, becsült magasságát jelzik tetején a zászlók. Megmaradtak az alapfalai és a szomszédos házak falában is csatlakozó elemei. Tovább mentünk egyenesen a váci diadalív vagy ahogy a helyiek emlegetik Kőkapu Magyarország egyetlen diadalíve, mely Mária Terézia tiszteletére épült. Mindössze két hét alatt építették fel, a királynő nem mert kocsijával elhajtatni alatta. Mikor néhány héttel később távozott, látva, hogy még mindig áll, már nyugodt szívvel haladt át alatta. A műemlék magassága 20 méter, szélessége 12, vastagsága pedig 4 méter. A magaslat oldalain csőrükben virágfüzért tartó sasok ülnek, a homloklapon pedig az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei között, feliratos márványtáblák vannak elhelyezve. Északi oldalán Mária Terézia és Ferenc császár mellképe, a város felé eső oldalán pedig Ferdinánd és Miksa Főherceg, valamint II. József és II. Lipót képe látható. Nem messze mellette találhattunk egy újabb Kolodko szobrot, aki a Mária Teréziát ábrázolt, ahogy rácsodálkozva néz a Diadalívre.

Innen nem messze található a váci zsinagóga. A szabadon álló zsinagógaépület téglalap alaprajzú, fő- és hátsó homlokzata oromfalas, hosszanti oldalai mentén egy-egy karzattal két szintre osztott teremzsinagóga. A főbejárat a nyugati oldal felől nyílik, az oromfalat, melynek tetején a mózesi kőtáblák állnak, nyolcszögű pillérek osztják háromtengelyesre, középtengelyében a félköríves lezárású kapuval, fölötte kerek ablakkal, a két oldalsó tengelyben egy-egy félköríves lezárású magas ablakkal. Ugyanilyen három ablak tagolja a déli hosszfalat is. A főhomlokzat kerek ablaka alatt vörös márványtáblára vésett, Mózes harmadik könyvéből származó idézet olvasható („Szentélyemet féljétek.”). A főhomlokzat lábazata és főpárkánya egyaránt erőteljes, magas, utóbbi alatt fogazatos díszítés látható. A középső bejárat volt a férfiaké, a nők a két oldalhomlokzati, rögtön a főhomlokzat sarkai után nyíló ajtókon közlekedhettek. 

Végül az utolsó Kolodko szobrot tekintettük meg a vasútállomás közelében található egy kutyus és egy tyúk formájában. Petőfi Sándor egyik versét itt írta ,,Az Anyám tyúkja”, ugyanis szülei itt laktak Vácott.

Köszönjük Pintér Andrásnak a jelnyelven történő élvezetes idegenvezetést, Szénási Dórának a Püspöki Palota bemutatását, Csernyánszki-Bejczi Boglárkának a kommunikációs akadálymentesítést.